Biegelbauer Pál "Vannak az életünkben váratlan kegyelmi pillanatok, amikor nem tudjuk nem észrevenni.."

Vannak az életünkben váratlan kegyelmi pillanatok, amikor nem tudjuk nem észrevenni, hogy ki is igazán a másik. Amikor annak látjuk őt, aki és amilyen: minden elképzelést messze felülmúló csodának. Felragyog előttünk, szép, gyönyörű, hibátlan. Bensőnkben a szívünkre öleljük, és általa szívünkre öleljük a mindenséget. Szerelmesek lettünk. Szép lesz a világ, és mi magunk is elkezdünk ragyogni. Azzal sem törődünk immár, hogy mit szólnak hozzá a többiek. Tudjuk, hogy a véleményük szerint mi nem vagyunk normálisak, de mit számít? Ráébredünk, hogy csak a boldogtalanságot tekintik norma szerintinek, hisz a normát megszabó többség az. Boldogan vagyunk abnormálisak.