Pál Feri: A belénk égett múlt "Ha a fejlődésben már kicsit előrébb járunk, akkor képessé válhatunk arra.."

Ha a fejlődésben már kicsit előrébb járunk, akkor képessé válhatunk arra, hogy magunkat és a másikat is árnyaltan, több szempontból lássuk. Ez órási lépés a személyiségfejlődésben, és lehetünk akár negyven-, akár nyolcvanévesek, akkor se biztos, hogy itt tartunk. Ősz öregembereknél sem ritka, hogy komoly érzelmi megterhelés esetén a személyiségfejlődésnek egy alacsonyabb szintjére esnek vissza, és úgy szabadulnak meg a nyomástól, hogy 'én vagyok a jó, és te vagy a rossz, ezért most kitöltöm rajtad a haragomat'. Ha valaki az életében tapasztalt rosszal így tud csak bánni, ha nem tudja felülmúlni ezt a fekete-fehér gyermekkori mintát, akkor a megbocsátás számára lehetetlenné válik, vagy felszínes marad.

Pál Feri "Nem az a legnehezebb feladatunk, hogy belássuk, fontos a megbocsátás.."

Nem az a legnehezebb feladatunk, hogy belássuk, fontos a megbocsátás - a legtöbb ember ezt magától is tudja -, hanem, hogy felismerjük és elfogadjuk: a megbocsátás útja a haragon keresztül vezet. Akkor beszélhetünk hiteles megbocsátásról, ha előtte átpasszírozzuk magunkat a bosszúvágyon, átéljük a vágyat, hogy a másiknak is úgy fájjon, ahogy nekünk. Amíg ezt megpróbáljuk elkerülni, mert azt gondoljuk, hogy a megbocsátás ellenében hat, addig nem jön létre hiteles megbocsátás - és a legtöbben ezen a ponton akadnak el. Őket én arra bátorítom: merjenek már haragudni! Engedjék meg maguknak, hogy egy ideig akár utálják is azt a valakit. Az utálat majd el fog tűnni - és jön az együttérzés.

Pál Feri - Belső utakon "Ha a szüleimmel való kapcsolatot sok negatív élmény is terheli..."

Ha a szüleimmel való kapcsolatot sok negatív élmény is terheli, de belül mégsem sikerül eljutni a haragig, akkor az irántuk érzett szeretetem nagyon akadályozott lesz. Ha azonban önmagamat egy folyamatban látom, akkor beleengedhetem magam a haragba is, és akár egy fél évig nagyon utálhatom apát, mert tudom, hogy a harag megélése a megbocsátás elengedhetetlen feltétele, és nem gondolom, hogy ezzel az iránta érzett tiszteletet megsérteném. Ha úgy látom magam, mint egy olyan valakit, aki valahonnan valahova tart, megengedhetem magamnak, hogy aktuálisan haragudjak is - és a haragon keresztülmenve egy sokkal mélyebb szeretethez juthatok el. Különben megmaradok az ambivalenciáknál. Szeretem, de nem szívesen találkozom vele. Tisztelem, de nem szeretem. Ha azonban a harag egy folyamat részeként jelenik meg, én annak a végén a kiengesztelődést látom.

Popper Péter "Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt, szenvtelen ember, aki soha nem adja jelét örömének.."

Elborzasztó látvány egy állandóan higgadt, szenvtelen ember, aki soha nem adja jelét örömének, bánatának, szeretetének, féltésének, haragjának, megelégedettségének.