Feldmár András " Az önismeret az egy marhaság..."

Az önismeret az egy marhaság. Én arra jöttem rá, hogy, amit egy tükörből tudok meg magamról, vagy amit az érzelmeim, vagy gondolataim megvizsgálásából szedek ki, az mind triviális, vagy hamis ahhoz képest, amire akkor jövök rá, amikor különböző szituációkba kerülök, különböző helyzetekbe teszem magamat. Az igazi önismeret nekem az lenne, hogy menjünk csatába, vagy másszuk meg valamelyik hegyet, vagy menjünk el a Mesekörbe, és nézzük meg, hogy hogyan viselkedem váratlan, ismeretlen helyzetekben. Ebből ismerhetem meg magamat. Egy spártai fiú sem tudta meg magáról, hogy bátor-e vagy gyáva, amíg egy közelharc kellős közepében nem találta magát. Tehát minél többet teszem magamat váratlan és változatos helyzetekbe, annál kevésbé fogok izgulni, kipróbálom magamat, és végső soron mégiscsak gyarapodnak a tapasztalataim a világról és önmagamról. Bion azt tanácsolta a terapeutáknak, hogy még, ha egy páciens a százötvenhatodik órájára jön is, a terapeuta olyan tudatállapotba legyen, mintha akkor találkoznának először. Ennek a dolognak Bion a Zero State (0 állapot) nevet adta. Ezt kell gyakorolni, és ha ez igaz a másikra, akkor igaz önmagamra is. A másik sem és én sem arra valók vagyunk, hogy tudásunk legyen magunkról, hanem, hogy szeressük magunkat. A 0 állapot azt mondja, hogy nincsen más megismerés, csak a szeretet. A szeretet dinamikája az egyetlen lehetséges dinamika egymás felé, ezen az úton ismerjük meg egymást és önmagunkat. A Bibliában gyakran szerepel az, hogy megismerte, vagy tudta a feleségét, ez nem mást jelent, mint hogy szeretkezett vele. Nem megdugta, hanem szeretkezett vele. Nagy különbség.
A meséket használjuk kiindulópontként, mert a mesék archetipikus szimbólumrendszere mindannyiunk számára érthető. Mesekörnek (Ezüstrét, Aranyrét, Gyémántrét) nevezzük az önismereti csoportjainkat, hogy azok, akik belépnek, ne féljenek, hogy bátran kezdjenek el játszani velünk. A három rét "A barna tehén fia" című mesében Laci, a főszereplő próbatételeinek a színhelyei. A Mesekörben helyzetek, gyakorlatok, próbatételek vannak. Én utálom a különféle teóriákra felépített önismereti csoportokat, de értékelem azt, ami praktikus, ügyes kihívó, állásfoglalásra késztető csoport arra tanít, hogy az ember ügyes legyen Ezek a meseolvasások, gyakorlatok, játékok arra lesznek jók, hogy élő helyzetekben kipróbálják magukat a résztvevők, ezekben tenni-venni lehet, aztán mindenki mehet haza.

József Attila: Uram!

József Attila: Uram!

Nagy bánatomnak égő csipkebokrán,
Ó én Uram, hogy megjelentél nékem,
Tán már nem is bús fájdalmam lobog,
Te tündökölsz e fonnyadt büszkeségen.

Átlátsz, tudom, a bűnök cifra gyolcsán,
Erény rongyán, bátorság mentebőrén,
Mégis mindent levetkezem, Uram,
S elődbe küldöm lelkem szűzi pőrén.

Dús életemnek ifju vára omlott
Mohos magánnyá szépült és ma benne
Csak csipkebokrok nőnek, ó pedig
Egy lánynak csókja mind liliom lenne.

Uram, ki küldtél büszke vár urának,
Engedd, már lelkem riadót ne fujjon.
Szelíd remeteként az öregek
Szűk szíve odvas odujába bujjon.

1923. Július 28.

Márai Sándor "Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát.."

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

"Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs.."

Aki másokat ismer, okos. Aki magát ismeri, bölcs.
Aki másokat legyőz, erős. Aki önmagát legyőzi, hős.
Aki megelégedett, az gazdag. Aki bátran tör előre, az eléri célját.
Aki helyét nem hagyja el, az maradandó.
Aki a halállal nem enyészik el, annak örök élete lesz.

"Aki menni akar,engedjük el. Aki nem tudja mit akar,küldjük el. Aki a kezét nyújtja,fogadjuk el.."

Aki menni akar,engedjük el. Aki nem tudja mit akar,küldjük el. Aki a kezét nyújtja,fogadjuk el. Aki képes szavakkal is ölelni,pedig nem tudja biztosan kap-e valaha viszonzást,mégis önzetlenül képes adni,annak tényleg hatalmas a szíve. Aki nem akar szeretni,az gyáva. Aki meri vállalni a bukást,az bátor.És aki tud néha sírni,az mer szeretni is

Feldmár András: Az élmények szabadsága - "A pszichoterápiának három funkciója van, vagy inkább hogyan tud általában segíteni.."

A pszichoterápiának három funkciója van, vagy inkább hogyan tud általában segíteni egy ember a másiknak, mi az emberi segítő kapacitás. E hármon kívül nehéz mást is adni: Vigaszt adni, befogadni, megölelni, szállást adni. A gubancokat oldani. Mi van benne, körülötte, mik a kapcsolatai. Bátorítani. Próbáld meg!
Csak bátor ember bátoríthat. A terapeutának a bátorság modelljének kell lennie. De ne csak mondja, úgy is éljen.
Mi az igazság jutalma?
Sok szenvedés. De az ember végre otthon érzi magát. Ha tudod, mi az igaz, akkor nem érzed elkülönülve magad önmagadtól. Akkor nincs elidegenedés, ami attól van, hogy az ember hazudik magának. Ha a fájdalmat hazugsággal csillapítjuk, ennek elidegenedés lesz az ára. Ez után pedig csak nőhet a fájdalom. Inkább együtt vagyok önmagammal, és hagyom, hogy fájjon, minthogy ne fájjon, de ne tudjam, ki vagyok. Az elidegenedés elszigetel befelé és kifelé is. Az önmagammal való sírásban van jó.
A legrosszabb pszichológiai érzés a szégyen. Ha nincs bátorságunk a szabadságra megalkuvó helyzetekben. A szégyen megszüntetése felszabadít, akkortól újra mélyen lélegzünk.
A szabadságunkat, amíg élünk, folyamatos harcban kell védeni, mert mindig mindenki ezt akarja elvenni tőlünk. Ha ezt a védelmet nem vállalod, inkább öld meg magad most. Találj örömöt a szabadságért való harcban, így élhetsz. Pszichoszomatikai vetület: a szabadság hiánya megbetegít, az immunrendszer leáll.
Ha a rákos betegnek azt mondják, van még hátra három hónapja, megváltoztatja az életét. Úgy él, ahogy eddig is kellett volna. Javulhat, meggyógyulhat. A halál engedélyt ad az életre.
Hogyan ér véget a terápia?
A terapeuta bátorít. A páciens vegye magát komolyan, és mások is. Ha a páciens olyan új emberekkel találkozik, akik komolyan veszik, nem kell már a terapeuta. A páciens elkezdi keresni az ilyen embereket. A terapeuta legyen az első élő bizonyítéka annak, hogy létezik a világon olyan ember, aki komolyan veszi. Sokan el se hitték, hogy van ilyen ember. Ha tudják, hogy van egy, mernek többet is keresni.