Müller Péter "Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?... Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság.."

Ez a legnehezebb manapság, ugye tudod?... Hogy hiányzik - nem is a szeretet - hanem a jóság. Ha valaki jó hozzánk, hirtelen melegünk lesz. Érezted már?... Hogy átsuhan rajtad valami megnevezhetetlenül kellemes érzés. Sőt, meg is lepődsz, hogy ilyesmi van még egyáltalán. Egy jó szó, egy jó tett - és szinte megszédülsz... Érezted már?

Müller Péter "A világból ezerféle adás árad, de te - rádiós hasonlattal - csak azt fogod a sugárzásokból.."

A világból ezerféle adás árad, de te - rádiós hasonlattal - csak azt fogod a sugárzásokból, amire a lelked rá van hangolva. A potméter ott van benned. Mindenre neked kell ráhangolódni, és abban a pillanatban, amikor belül ráállsz - mondjuk a 'szép zene' hullámhosszára -, a szép muzsika egyszer csak hallhatóvá válik számodra. Nem azért, mert véletlenül kifogtad az űrből, hanem mert belül már megteremtetted a megvalósulás feltételeit. Így vagy mindennel. Így vagy ezzel az írásommal is. Csak akkor érint meg, ha ráhangolódtál. Igazából előbb tudtad már, mielőtt elolvastad.

Müller Péter "Szeretni nem lehet szkafanderben - csakis meztelenül. Aki szeret: védtelen."

Szeretni nem lehet szkafanderben - csakis meztelenül. Aki szeret: védtelen.

Müller Péter "Amit hétköznapi értelemben valóságnak nevezünk, az nem más, mint tudattalan tartalmaink sorssá válása.."

Amit hétköznapi értelemben valóságnak nevezünk, az nem más, mint tudattalan tartalmaink sorssá válása. Ezért mindabból, ami velünk történik, meg lehet látni, mi lakott bennünk. A megismerés nem egyéb, mint ráismerni önmagamra életem eseményeiben: azért ilyen az életem, mert belőlem született.

Müller Péter "A megismerés ott kezdődik, amikor fölfedezem, hogy ebben a közös lázálomban.."

A megismerés ott kezdődik, amikor fölfedezem, hogy ebben a közös lázálomban, ebben a kollektív létrontásban én magam mennyire vagyok részes, mekkora az a gerenda, amit a saját szememben nem veszek észre. Ha csak annyit látok a világból, hogy az elvetemült és pocsék, és az emberek kétségbeejtően sötétek benne, az nem megismerés, mert saját felelősségemre nem döbbentem rá. Így aztán föl sem tudok ébredni a saját káprázatomból. Mint az őrültek az elmegyógyintézetben, meg vagyunk győződve arról, hogy valami hatalmas félreértés miatt kerültünk ide, mi, egyedül normálisak.

Müller Péter "Minden kapcsolatom akkor romlott meg, amikor valamilyen oknál fogva megszűnt benne a tisztelet.."

Minden kapcsolatom akkor romlott meg, amikor valamilyen oknál fogva megszűnt benne a tisztelet. Ha egy kapcsolat eljut idáig, akkor annak valójában vége van. Formálisan tarthat még - lélekben már nem. Ha én valakiben nem érzem a tisztelet hangját, azzal nem is tudok beszélgetni. Ha pedig én nem tudom tisztelni, az azt jelenti, hogy nem is látom őt, azt sem tudom, kihez beszélek. Tisztelet nélkül csak legázolni tudjuk a másikat.

Müller Péter "Az emberek nem tudják, milyen fontos lenne időnként önmagunkkal lenni.."

Az emberek nem tudják, milyen fontos lenne időnként önmagunkkal lenni. Azt meg végképp nem, hogy másokban az ilyen csendes órákat tiszteletben kell tartani.

Müller Péter "Ha magammal nem vagyok harmóniában, másokkal sem lehetek.."

Ha magammal nem vagyok harmóniában, másokkal sem lehetek, mert kívül csak az jöhet létre, ami bent van - egy lehangolt hegedű összezavarhat egy egész zenekart. Ha magamat nem szeretem, senkit sem szerethetek igazán! Törekedhetek rá, áldozatot is hozhatok érte, néha erőmön felüli áldozatot, de nem fog menni, mert mindenki csak azt adhatja, amije van. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat - így a Biblia. Ha nem szeretem önmagamat, a szó valódi értelmében senkit sem szerethetek akkor.

Müller Péter "Akit szeretsz, nemesíted, szépíted, segítesz neki méltóvá válni önmagához"

Akit szeretsz, nemesíted, szépíted, segítesz neki méltóvá válni önmagához. Ha szereted, te vagy az egyedüli, aki megmondhatja neki, ha önmagához méltatlanul él, mert a szeretet: jogosítvány az őszinteséghez. Ha szeret - jól figyelj! - meg is hallgat. Lehet, hogy először dühbe gurul, kikel magából és üvölt, de előbb-utóbb meghallgat. Ha nem hallgat meg, nem is szeret igazán, és akkor minden hiába.

Müller Péter "Akármilyen zűrzavaros is valakinek az élete, ha a sorsát éli.."

Akármilyen zűrzavaros is valakinek az élete, ha a sorsát éli, végül rendbe rakja. Nagy szenvedés árán is.

Müller Péter "Aki jól szeret, az idővel nem 'kijózanodik', hanem egyre részegebb lesz.."

Aki jól szeret, az idővel nem 'kijózanodik', hanem egyre részegebb lesz. Ha láttál már öregeket, akik egy emberöltő után is szorosan fogják egymás kezét, tudod, miről beszélek. Ritka, de még van ilyen.

Müller Péter "Egyetlen dolgod, hogy ne add át magad negatív érzéseidnek.."

Egyetlen dolgod, hogy ne add át magad negatív érzéseidnek. Kívülről csak az jön, ami belül már megszületett.

Müller Péter "Amit az ember magára hagy, amivel nem törődik, az bekoszolódik..."

Amit az ember magára hagy, amivel nem törődik, az bekoszolódik... Ez a lelkünkkel is így van. És a kosz a koszt vonzza. Sötét gondolat a sötétséget, félelem a félelmet, hiúság a hiúságot, önzés az elvakultságot és a halált. Amire hangolod magad, azt fogadod magadba. Annak leszel médiuma, eszköze, tettestársa és megvalósítója.

Müller Péter "Az 'itt és most' pillanatát nagyon nem szereti az egónk.."

Az 'itt és most' pillanatát nagyon nem szereti az egónk. Lázadni kezd, mert sem itt, sem ott nem jó neki: élete legnagyobb szerelmét öleli éppen, két szeme csukva, de lelki szeme már az óráját nézi: mit kell majd csinálnia öt perc múlva... Megnyeri a főnyereményt, de amikor rádöbben, hogy az adót levonták belőle, bosszús lesz, és nem boldog. Az egó örök változásban él, s még az életösztönnél is mélyebb meggyőződése, hogy jobb lesz máshol és ezután. Valójában az egónak mindig rossz. Valami mindig kell neki, s egyetlen vágya sem tud úgy beteljesülni, hogy abból ne hiányozna még valami: rendszerint a lényeg.

Müller Péter "Az igazi szeretet nem ismeri a múlt időt. Ami elmúlhatott, az nem volt igazi szeretet. Csak az előszobája."

Az igazi szeretet nem ismeri a múlt időt. Ami elmúlhatott, az nem volt igazi szeretet. Csak az előszobája.

Müller Péter "Nem jó, ha valaki úgy olvas engem, hogy nem hajlandó észrevenni bennem a törött embert.."

Nem jó, ha valaki úgy olvas engem, hogy nem hajlandó észrevenni bennem a törött embert, az útkeresőt, a hozzá hasonlót, a vele együtt bajban levőt, a testvérét a közös, nehéz életben. Ha ő följebb tesz engem valamilyen oknál fogva, az nem jó. Tudjuk, hogy a lélek hajlamos erre, ezt a gyönge ember az erősnek vélttel szemben mindig megteszi. Én azonban nem kapaszkodó embereket szeretnék látni, hanem erőseket, akik önmagukba kapaszkodnak. Én edző vagyok, de a versenyt nekik kell megnyerniük. A felém irányuló szeretet és hála pedig nem nekem szól, hanem annak, aki általam megszólal.

Müller Péter "Mester az, aki bennem a jobbat, a magasrendűt, az igazi énemet észreveszi..."

Mester az, aki bennem a jobbat, a magasrendűt, az igazi énemet észreveszi. Aki bennem meglátja az Istent. Ha ez nincs meg a másikban, ha csak elvárásai vannak, akkor nem ismer engem, akármilyen nagy tudású ember. És annak én nem adom oda magam. Alázatos csak olyan emberrel lehetek, aki megpillantja bennem a leendő mestert mint lehetőséget, aki meg akar szülni engem. Ezt érezni lehet. Ez a mester. Ha valaki csak többet tud vagy műveltebb nálam, az nem fog változtatni a minőségemen.

Müller Péter "Mondjuk, van egy vágyad, amit el akarsz érni. Így ahogy vagy, még nem lehet a tiéd. Éretlen vagy rá..."

Mondjuk, van egy vágyad, amit el akarsz érni. Így ahogy vagy, még nem lehet a tiéd. Éretlen vagy rá. Ilyenkor látjuk, hogy a teljesüléshez "idő kell". Ez nem azt jelenti, hogy türelmetlenül nézed az órádat és lapozod a naptáradat, miközben ujjaddal idegesen dobolsz az asztalon, hanem hogy alkalmassá érleled magad a teljesüléshez. Sőt még azt is be kell várnod - s ez már valóban nagy türelmet igényel -, amíg a külvilágban is beérnek a teljesülés feltételei. És ez már nem tőled függ.

Müller Péter: Örömkönyv - "Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre.."

Kellene az életemben egy ember, legalább egyetlen ember, akinél nem kényszerülök önvédelemre. Akinek lelkem titkos kódját ki merem adni. Akit beengedek magamba: ez vagyok, minden jóval, rosszal, nemes és szennyes gondolattal együtt. És ez az egyetlen ember az, akit valóban szeretek. Ha igaz az, hogy a szeretetben a kettő egy lesz, és egymásba ölelkezik, akkor ott nem lehetnek magántitkok, hozzáférhetetlen sebek, és főleg levegőtlen, gennyes sebek nem lehetnek, mert nem tudnak egymással összeforrni. Összeforrni csak a tisztaság tud, ezt még a sebészek is tudják, mert még a testünk is így működik. Senki sem tökéletes! És elvárhatatlan, hogy az legyen, mert az ember nem az.

Müller Péter: "‎Neked is azt tanácsolom: járj magánúton! Világítson saját fényed, mint homlokon a bányászlámpa.."

‎Neked is azt tanácsolom: járj magánúton! Világítson saját fényed, mint homlokon a bányászlámpa. És a gyermeked homlokán is gyújtsd meg a saját lámpáját. És persze fogjátok…fogjuk meg egymás kezét! Olyan világban élünk, amelyben – bármennyire elveszett és abnormális ez a világ – egyre többen lesznek a kevesek.