Pál Feri: Vágyaink: szárnyak vagy börtönfalak? "Mindaddig, amíg az ember az erőfeszítéseivel csak saját magára irányul, sosem lesz boldog.."

Mindaddig, amíg az ember az erőfeszítéseivel csak saját magára irányul, sosem lesz boldog. Úgy még senki sem lett boldog, hogy állandóan önmagával volt elfoglalva, és azzal, hogy boldog akar lenni. A boldogság egyik ősellensége az énközpontúság és a görcsös önmegvalósítási szándék. A boldogságra ugyanis közvetlenül nem lehet törekedni. Az olyan kincs, amit ajándékba kapunk. A boldogság az embert egyszer csak meglepi – de azért, hogy ez megtörténhessen, nagyon sok mindent tehetünk. Ha hosszú távú, akár életre szóló, sőt a földi életen túlmutató életcélokra irányulunk, és azoknak odaadjuk magunkat, annak következtében igenis lehetünk boldogok.